Kortárs versek 

Nagy Ilona: Visszatükrözöm…


Nagy Ilona: Visszatükrözöm…

Most olyat adj nekem, mit még senkinek,
talp alá simuló, friss szagú füvet,
tó tükrén álmosan ringó csónakot,
szirmokon remegő gyenge harmatot.

Add a partok csendjét, fűzfa illatát,
nádas susogását, pacsirták dalát,
és én megígérem, magammal viszem,
s ha neked majd elfogy, visszapergetem.

Azt is add, mi fáj, és nehezen viszed –
csendpillanatodban szunnyadó tüzed,
és hogy ne érezd, ha fogytán az öröm,
mindazt, amit adtál, visszatükrözöm…

Az illusztrációként felhasznált kép Nagy Ilona festménye.


Kapcsolódó bejegyzések