Kortárs versek 

Nagy Ilona: Voltál…


Nagy Ilona: Voltál…

Ma kicsit pihézett a hó,
megmutatta, hogy létezik,
a levegő szürke és fakó,
sétálni mégis jólesik.

Lézeng a csend a fák alatt,
fagyosan roppan a kavics
– bizony már rég nem láttalak,
talán az emlék is hamis,

mégis szívemben hordozom
mindazt, mi még megmaradt,
s ünnepi dísszé foltozom
hogy voltál, és én vártalak.


Kapcsolódó bejegyzések