Kortárs versek 

Tóthné Földesi Ilona: Mint királynő


Tóthné Földesi Ilona: Mint királynő

A hajnal tétován hintázott
még fenn az égen, s a Hold
álmatlan, mint űzött kobold,
az ég hűs tengerén hajózott.
A vitorla gyenge pára volt.
E látvány roppant izgatott.
A harmat a rózsát ellepte,
szétfújta a szél a leveleket.
Víg volt az ősz, a vén koldus,
énekelt az esztelen, kicsalta
az árnyak alól a napsugarat.
Senki búsnak azóta sem látta,
szemébe nevet a tavasznak,
mint királynő, vár a ligetben,
nem koldus ő, színes ruhája
díszlik a fákon, a fák alatt.
Derűre, búra, ha árnyát teríti,
a tél havában kíván elpihenni.

 


Kapcsolódó bejegyzések