Kortárs versek 

Vörös Judit: Nyár a határban


Vörös Judit: Nyár a határban

Ragyog a nap, kék az ég,
mélán rengő fülledtség,
távolban egy harang szavát
őrzi még a messzeség.

Fénytől rezgő láthatár,
szellő úrfi táncot jár,
fák ágain vígan ugrál
egy kíváncsi kismadár.

Illatos a levegő,
nyár hevétől bizsergő,
virágok közt méhek szállnak,
döngő hangjuk ténfergő.

Pipacs piros mosolya,
szívemet meghódítja,
kivirít a környezetből,
határ tüzét izzítja.

Szép pillangó, csapongó,
patak, csendben csobogó,
fűszálak közt, bokor alján
a hangyaboly zsibongó.

Árok partján kupacok,
kaput nyit egy kis pocok…
Nincs is kedvem megmozdulni,
talán úgy nem zavarok.

Búza sárga aranyát,
kalászok lágy ringását,
csodálom a táj szépségét,
a természet hatalmát.


Kapcsolódó bejegyzések