Szép versek

Tóthné Földesi Ilona: Borús délelőtt

Tóthné Földesi Ilona: Borús délelőtt

Álmok pillangói pipacsszínben
körbevesznek, míg felkel a Nap.
Aranyhoz volt hasonló a délelőtt,
kigyúl sápadt arca, majd elborul,
talán az ő keserves könnye hull.
Az erdő sóhajt, a föld gőzölög,
végét járja a délelőtt, fehér ködök
suhannak át a rét csendjén.
Hársfa lombja részeg illatot lehel.
Mintha fölkínálná magát a Nap
csillogó képe a folyó vizében,
este a Holddal helyet cserélnek.
Imát nem mond e békés órán
az éji szél, csendben fütyörész.