Kortárs versek 

Vörös Judit: Látogatás a temetőben


Vörös Judit: Látogatás a temetőben

Ma felhúztam ismét
fekete gyászruhám,
hozzád készülődöm
én drága, jó anyám.
Kezemben virágok,
szememben könnyek,
lelkem az emlékek
terhe alatt görnyed.

Csendes a temető,
szomorún ballagok,
köd-ölelt hantok közt
sírnak az angyalok…
Itt-ott egy gyertyafény,
megremeg a lángja,
gyásznak fájdalma hull
sírokra és fákra.

Odaérve hozzád
illan a fájdalom,
átveszi a helyét
irgalmas nyugalom,
érzem jelenléted,
óvó szereteted,
melyet életemből
halál sem vehet el.


Kapcsolódó bejegyzések