Kortárs versek 

Vörös Judit: Őszi gondolatok


Vörös Judit: Őszi gondolatok

Ablakomon zörget,
bekopogtat a szél,
őszi elmúlásról
suttogva szól, mesél…

Nem tudja, hogy lelkem
őrzi még a nyarat,
átélt örömeit
és sok napsugarat.

Haldokló természet
szürkülő bársonya,
nem boríthat fátylat
csodaszép napokra.

Felhőtlen, kék égbolt
tiszta ragyogása,
maradjon szívemnek
örök imádsága.


Kapcsolódó bejegyzések