Szótörténeti érdekességek 

Szótörténeti érdekességek – Hímzés


HÍMZÉS

A hímzés szó a hi szócsíra (gyök) származéka, amelynek jelentése ez esetben a következő: bizonyos határok közé szorult üres hely, puszta tér, nyílás, valaminek a nem léte (azaz a nincs fogalma). A hiány szó is ebből alakult ki.

A hím jelentése ez esetben a következő: pöttyös, tarka alkotás, mű, elsősorban az, amit varrással hoztak létre. Ennek az eredetnek az oka az, hogy a pöttyök, minták között kisebb üres helyek, terek vannak.

A h betű (többek között) önmagában véve kifejezi a hiány fogalmát.

Az i betű közelítést, közelséget, közelről indulást, mozgást, haladást fejez ki.

Az m betűben általában véve a kerekdedség, gömbölyűség fogalma rejlik.

A -z igeképző arra utal, hogy a cselekvő személy az alapszóban megnevezett dologgal (mondhatni, „hím”-mel) ellát valamit.

Az -és főnévképző a cselekvés eredményét jelöli.

Zágonyi Mónika

Zágonyi Mónika Szó-kincseink könnyedén című szótársorozata, illetve az Igazgyöngyeim a szavak mélyén rejlenek… című szótörténeti esszé kötete alapján.


Kapcsolódó bejegyzések