Zágonyi Mónika: Kávéházi tűnődő
Holdfényes hétfő volt
s egy csöndes kávéház,
antik-zöld csészémből
gőzölgő illat szállt.
Pár márvány asztalnál
csak néhány vendég ült,
mindegyik tálcáján
tejszínes kávé hűlt.
Habkönnyű emlékkép;
néhány csepp könnyet hagy…
s mint egy halk sóhajtás
eltűnik… (távol vagy…).
Szó nélkül tűnődöm;
kávé és könnyű zacc…
Régen volt, mily szép volt,
hisz tudtam, boldog vagy…