
Zágonyi Mónika: Őszi alkony
Fák között a tünde őszi fény
úgy simult a fűre csendesen,
mintha álmodozna fönn a Nap,
s közben átölelne kedvesen.
Tündökölt az ég s az alkonyat,
hűs folyó vizén a ringatás…
mint a gyermek álma oly mesés;
nem lehetne szebb ma semmi más.
Elrepült a perc, a pillanat,
én maradtam ott, csak egymagam…
s míg ezernyi színbe szőtt az ég,
érkezett az este zajtalan.
Ezeket is érdemes megnézni

Zágonyi Mónika: Nap
2020. 01. 28
Zágonyi Mónika: Tükör
2018. 05. 26