Francesco Petrarca: Áldott a nap

Francesco Petrarca: Áldott a nap

Áldott a nap, a hó, az év s az évnek
ama szaka, órája, perce s egyben
a szép ország is, melyben rabja lettem
két szép szeme bűvös tekintetének.

Áldottak az első gondok s remények,
melyeknek árán elszerelmesedtem,
s az íj s a nyíl, melyből sebet szereztem,
s a sebek is, melyek szívemben égnek.

Áldottak hangjaim, mik szerteszálltak,
hölgyem nevét búgván a messzeségben,
s a sóhajok, a könnyek és vágyak;

s áldott minden lap, melyen megkísértem
dalolni őt; s a gondolat, mi szárnyat
nem kap más senkiért, csupán csak érte.

Fordította: Sárközi György