Zágonyi Mónika: Hedera könnyei – A vulkán
David a hirtelen kitörő vulkán miatt arra kényszerül, hogy elhagyja az otthonát, és egy távolabb elhelyezkedő kisvárosban húzza meg magát addig, amíg el nem hárul a veszély.
Zágonyi Mónika: Farkasokkal őrizlek
Hóvihar, hideg szél és a felhők mögül olykor-olykor előbukkanó telihold jellemzi a karácsonyt, amit Juliette egy számára kedves kisvárosban tölt.
Zágonyi Mónika: Lángok
A Lángok című novelláskötet írásainak gondolatvilágát a lélek mélyén rejlő, titkokkal és csodákkal teli vonzódások át- meg átszövik. Mindezt a természet szépségeinek megidézése színezi, ami háttérként jelenik meg a lírai hangvételű sorok mögött.
Zágonyi Mónika: Amikor a víz ölel
A víz életet ad, felfrissít, ragyog; csobogása, hullámzása megnyugtató, emellett olykor varázslatos látványt nyújt. Előfordul azonban, hogy olyan sodró, magával ragadó természeti jelenségek részévé válik, amellyel szemben az ember tehetetlennek érzi magát.
Zágonyi Mónika: Jég és gyöngy
A jég magában rejti a ragyogás fogalmát, mégis rideg, a gyöngy viszont lágyságot, finomságot sugall. Vajon mi a szerepe ennek a két dolognak Robert és Alain életében, akik egy könnyed űrsétára indulnak, majd azzal szembesülnek, hogy –…
Zágonyi Mónika: Rózsák legendája
A rózsa nemcsak a színével, a szépségével üzen nekünk; valamit mindig szimbolizált. A tövis nélküli rózsa ártatlanságot, általában véve a rózsa szeretetet, a tövisek pedig önmagukban nehézséget, fájdalmat.