Igaz mese az egyiptomi festészetről, a fehér színről és a hajnal szóról
A művész alkot; igyekszik úgy létrehozni a művét, hogy igazán magával ragadja, mozgásba hozza a lelkiállapotot, a képzelőerőt és gyönyörködtető érzést okozzon, emellett a maga eszközeivel közöljön is valamit a közönségével saját magával vagy az élettel, a…
Értelem és igazság; miért fontos ismerni a szavak jelentését?
Van egy nagyon érdekes és egyben lényeges mozzanat az értelem szóval kapcsolatban, és mindjárt el is mondom, hogy mi az.
A nyelv és a művészet kapcsolata; megcsillan-e a szavak mélyén a kreativitás?
Azt, hogy a költészeten keresztül gyakran rácsodálkoztam arra, hogy milyen szép a magyar nyelv, többször is említettem már; alkotótársaim műveinek olvasása közben is megfigyeltem jó néhányszor ezt a tényt, és akkor is, amikor én, magam ragadtam tollat.
Nyár, hőség, költőtűz; a fény ragyogása a szavakon keresztül
Nyár van, érik, illetve már meg is érett a kajszibarack, azaz más néven sárgabarack, és ahogy általában véve lenni szokott, bizony felkeltette a figyelmemet a nyárral kapcsolatban is néhány szó… egészen pontosan az, hogy honnan is erednek,…
Leszáll az est, csillag csillan; varázslat a szavakon keresztül
Amikor beköszönt az ősz, egyre korábban sötétedik; egyre korábban mondhatjuk, hogy leszállt az est. Vajon honnan ered ez a kifejezés, miért éppen leszáll?
Költő, költészet, költemény; mi rejlik e szavak mögött?
Van a költő szónak egy általam csodálatosnak tartott meghatározása; manapság sajnos már nem használjuk… A jelenlegi szótárak szerint a költő művész, aki a gondolatait, érzelmeit verses formában fejezi ki. Valamikor, régen a következőképpen hangzott a szó: költész.…
Ihlet; a képzelet játéka az esztétikán keresztül
Művészkörökben gyakran felmerül a kérdés, miszerint létezik-e ihlet? Filozófusaink is sokat foglalkoztak a témával. Van, aki egészen rejtélyes dolognak érzi… én pedig arra gondoltam, hogy ránézek a szóra nyelvészeti szempontból.
Fény és árnyék; álmaink az élet napos oldalán
Előfordul, hogy tervezünk, de egyszer csak úgy tűnik, mintha valami árnyékot vetne az álmainkra… akárcsak a felhő a napsütéses területre. Ilyenkor nincs jelen a fény; mondhatni, nem látszik az igazi valóság.
Új kezdet, új remény; a hajnal megnyitja a világosságot
Szeretem a hajnalt; szeretem a színeit, az illatát, a madarak csicsergését… Télen pedig a varjak korai vonulását szoktam megcsodálni, ahogy csapatot alkotva szállnak a város felé a színpompás ég alatt, miközben egyre csak csillognak a dérlepte, havas…
Az igazság tükre; vajon megcsillan-e a szavakon keresztül?
Egyszer azt kérdezte tőlem egy volt tanárom, hogy mit gondolok, a szavakban rejlik-e az igazság? Hirtelen – némi derültséget keltve – kicsit sem komolyan azt válaszoltam, hogy attól függ, ki használja őket… Természetesen ez csak játék volt…