
Vörös Judit: Éjszaka-dal
Vörös Judit: Éjszaka-dal
Éjszaka-dal
Alszik az éjszaka,
alszik a város,
csillagok halmaza
gyengén opálos.
_ . _
Sápadt az utcafény,
sápadt a lámpa,
alantról visszanéz
a fáknak árnya.
_ . _
Hallgat a sötétség,
hallgat az álom,
benne a reménység
lóg cérnaszálon.
_ . _
Pihen a mindenség,
pihen a lárma,
idilli tétlenség
ráül a tájra.

Legújabb
Szótörténeti érdekességek – Hold
Ezeket is érdemes megnézni

Tóthné Földesi Ilona: Kékben ékes
2019. 04. 27
Nagy Ilona: Hol a percnek párja…
2017. 07. 09