
Dobrosi Andrea: Fény kopog az ablakon
Dobrosi Andrea: Fény kopog az ablakon
Sarkon fordult a nyár,
de magával nem vihet,
nem hagyom.Hiába hull alá levél,
fény kopog az ablakon,
őszi fény,
s ha nem talál,
meglapul a fák tövén,
kivár.Enyém izzó kályhacsőben,
az esőtől duzzadt földön,
havas platánok ágain,
szemhéj alatt,
kormot lehelő éjszakában,
mikor a házak
gyászruhát hordanak,
de magával nem vihet,
nem hagyom.Hiába hull alá levél,
fény kopog az ablakon,
őszi fény,
s ha nem talál,
meglapul a fák tövén,
kivár.Enyém izzó kályhacsőben,
az esőtől duzzadt földön,
havas platánok ágain,
szemhéj alatt,
kormot lehelő éjszakában,
mikor a házak
gyászruhát hordanak,
mindig enyém,
télben, tavaszban,
őszben nyárban,
ha kell,
magamhoz láncolom,
vele töltöm vánkosom,
szekrényemet,
az ágyam alját,
de tőlem el nem oson,
mint befőttet
elteszem,
enyém a fény,
ha könnyen is,
ha nehezen,
mindig övé
ablakom.

Legújabb
Hepp Béla: Nincskereső
Ezeket is érdemes megnézni

Vörös Judit: Álomtérben
2018. 08. 13
Tóthné Földesi Ilona: Egyenlő súly
2019. 02. 16