Farkas Erzsébet: Futózápor
Farkas Erzsébet: Futózápor
Korán reggel kiskertemben
szedret szedegettem,
időnként a legszebbekből
néhány szemet ettem.
Az edénykém, s a pocakom
kis híján megtellett,
mikor fent egy nagyot dörrent,
az ég belézengett.
Nosza, kapkodtam a lábam,
nyomomban a zápor,
épp az eresz alá értem,
megloccsant javából.
Fél óra sem kellett neki,
újra sütött a nap,
mintha mi sem történt volna,
a felhő elszaladt.