Kortárs versek

Vörös Judit: Álmok és remények


Vörös Judit: Álmok és remények

Túl a kéklő óceánon,
túl a messzi hegyeken,
ott pihennek meg az álmok,
csenden ringó szigeten.

Átgondolnak minden egyes
fájón égő csalódást,
borongósan elvesződött,
reménytelen kallódást.

Megtisztulva, újra frissen
felkeresnek bennünket,
minden gondot hátrahagyva
beragyogják lelkünket.