Kortárs versek 

Vörös Judit: Elmúlt a nyár


Vörös Judit: Elmúlt a nyár

Térült, fordult ez a nyár is,
már messziről integet,
vállra vetett tarisznyában
elvitte a meleget.

Elvitte a fák levelét,
a virágok illatát,
szegény vándormadaraknak
útra kelő csapatát.

Itt hagytak a rigófüttyös,
harmatos nyár reggelek,
szürke lett a látóhatár,
beborítják fellegek.

Érzem már a fák közt dúló
őszi szélnek rohamát,
s hallhatom a gyönge ágak
megreccsenő sóhaját.

Fázik minden, fázom én is,
szívemben is vacogás…
Hiszen tudom, kikeletig
vár a napfényragyogás.


Kapcsolódó bejegyzések