Kortárs versek 

Vörös Judit: Őszi gondolatok


Vörös Judit: Őszi gondolatok

Odakint
köd bolyong,
lelkemen
átborzong…
Faágról
varjú szól,
károg a
magasból:

“Közel már
tél szele,
hullik fák
levele,
hideg jön,
faggyal jár,
hollónak
kár, kár, kár!”

Hallom és
érzem én
dermesztő
tél jegét…
Madárnak
jajszava,
fagy és szél
zajdala.


Kapcsolódó bejegyzések