
Vörös Judit: Esti pillanatok
Vörös Judit: Esti pillanatok
Elsimul az este
sötét homályában,
feketén nyújtózva
csendes magányában.
Néhány fénylő csillag
kíváncsian villan,
felhőuszály mögül
néha földre pillant.
Bujkáló telihold
mélán széjjel tekint,
visszahúzza fátylát,
s elrejtőzik megint.
Valahol egy kutya
vonyítása hallszik,
lassan némul az is,
s minden mélyen alszik.
Elcsendesül immár,
pihen a forgalom,
szétterül az éjben
végtelen nyugalom.

Előző
Nagy László: Dióverés
Ezeket is érdemes megnézni

Tóthné Földesi Ilona: Körhintán
2019. 11. 27
Vörös Judit: Ha én megtehetném…
2018. 03. 23