Kortárs versek 

Vörös Judit: Új reggel


Vörös Judit: Új reggel

Késik még a reggel
álmos mozdulása…
Bódult szendergésből,
hajnal hasadása
serkenti majd újra,
rigófüttyöt küldve,
bíborszín palástját
elébe terítve.
Felkúszva az első
kicsike napsugár,
orrát csiklandozza:
“Hé, lusta, ébredj már!
Frissítsd fel magadat
csillogó harmatban,
ébredésed legyen
üdv a gondolatban!
Mindenki megújult
visszatérted várja,
s hogy eltűnjön végre
éjszaka homálya.”


Kapcsolódó bejegyzések