Vörös Judit: Éjszaka-dal

Vörös Judit: Éjszaka-dal

Éjszaka-dal

Alszik az éjszaka,
alszik a város,
csillagok halmaza
gyengén opálos.
_ . _

Sápadt az utcafény,
sápadt a lámpa,
alantról visszanéz
a fáknak árnya.
_ . _

Hallgat a sötétség,
hallgat az álom,
benne a reménység
lóg cérnaszálon.
_ . _

Pihen a mindenség,
pihen a lárma,
idilli tétlenség
ráül a tájra.