Szótörténeti érdekességek – Kalauz
KALAUZ
A kalauz szó a kal szócsírából (gyökből) alakult ki, amelynek jelentése ide-oda járkálás, bolyongás.
A kal szócsíra felbontható még kisebb elemekre. A ka szócsíra hajlást, görbeséget fejez ki (a k betű általában véve is), az l betű ez esetben irányt, eltávozást.
Először az -ó kapcsolódott a kal szócsírához, ami folyamatos, azaz jelen idejű melléknévi igenevet képez (folyamatosnak jelzi a tulajdonságként megnevezett cselekvést), tehát ide-oda járkáló, bolyongó.
A kaló-hoz pedig eredetileg az -oz igeképző kapcsolódott, ami arra utal, hogy valaki felvesz egyfajta cselekvési módot, és eszerint tevékenykedik.
Tehát a kalóoz formából, ami ige volt, lett a kalauz főnév. A kalauz mondhatni az ismeretlen, járatlan vidéken utazókat, bolyongókat útmutatóként vezeti.
Zágonyi Mónika
Zágonyi Mónika Szó-kincseink könnyedén című szótársorozata, illetve az Igazgyöngyeim a szavak mélyén rejlenek… című szótörténeti esszé kötete alapján.