
Hepp Béla: Csillagszonett
Hepp Béla: Csillagszonett
Úgy irigylem azt a kósza csillagot
aki a végtelenből éjről éjre
fényedből ragyogni lángot lophatott.
Kacsintva gúnyos messzeségből néz le
ezer közül az egy, s ha megtaláltam
szépen kérem, ma végre én lehessek
helyette ott a bársony éjszakában,
hogy álmaidba csendesen belessek.
Csillag, engedd meg kérlek, Kedvesemnek
éjjel hadd üljek én az ablakába,
látni csak, akit ezüstöd átkarolt,
egy égitest ily izzón nem szerethet,
hadd nézzem Őt, míg tart az éj varázsa
és hajnalom a fényben fel nem old…

Előző
Zágonyi Mónika: Kör

Legújabb
Nagy Ilona: Ma még...
Ezeket is érdemes megnézni

Tóthné Földesi Ilona: Mint királynő
2019. 10. 16
Vörös Judit: Egyszer majd
2019. 01. 11