Szótörténeti érdekességek – Láng

LÁNG

A láng szó a lán szócsíra (gyök) származéka, amelyben a következő alapfogalom rejlik: gyengéd, szinte erőtlen, előre haladó mozgás.

Az l betű bizonyos esetekben önmagában véve kifejezi a könnyű, gyengéd, zajtalan, majd valamivel sebesebb mozgást (például a láz és a lepke szót illetően is).

Az á ez esetben segédhang; általa jobban kifejeződik a haladó mozgás fogalma.

Az n betű nagyobbodást, terjedést fejez ki.

A -g eredetileg igeképzőként tartós cselekvésre utal; főnévképzőre változva itt a következőt fejezi ki: „olyan, mint…”.

Zágonyi Mónika

Zágonyi Mónika Szó-kincseink könnyedén című szótársorozata, illetve az Igazgyöngyeim a szavak mélyén rejlenek… című szótörténeti esszé kötete alapján.