Dér, derű; ragyogás a szavakon keresztül

Költőként már sokszor nyílt alkalmam megtapasztalni, milyen csodálatos a magyar nyelv; azt, hogy milyen sokféleképpen ki tudom fejezni magam általa, pontosabban mennyi szépséget lehet kihozni a szavakból, ugyanis sok rejlik bennük.

Szótáríróként, kutatás közben a nyelvészet területén egészen meglepően csodás dolgokra bukkanok, és nem kevésre… olykor egészen felemelő élményt nyújt, amit találok. Van ezek között jó néhány kedvencem, ilyen például a derű szó, illetve a lenyűgöző eredete; az, ahogyan ez a szavunk kialakult.

Derűről beszélünk ugye akkor, ha felhőtlen, napsütéses, kellemes időt tapasztalunk; ilyenkor eloszlik a felhők által keltett homály, a sötétség. Derűről beszélünk akkor is, ha a szomorúság, a kétség oszlik el, elszállnak a gondok; jókedvű melegség, nyugalom, harmónia váltja fel, ezt sugározza a lélek.

Nagyon érdekes, hogy a derű szó a dér szóból ered, ugyanis a dér olyan világos és fényesen ragyogó, mint a napsütéses idő vagy a derültséget sugárzó arc. Rokona a dél szó is, mert a déli fény is világos, ragyogó, akárcsak a dér (régen a következőképpen is használták: delű). A derű szó a legegyszerűbb formában tulajdonképpen a következőt jelenti: valami, ami olyan világosan ragyog, mint a dér (vagy delű esetén a déli fény).

Legyen olyan ragyogó, derűs napunk, amilyen a dér vagy a déli fény!

© Zágonyi Mónika

Az Igazgyöngyeim a szavak mélyén rejlenek… című könyv elérhető itt:

Papír alapú:
https://undergroundbolt.hu/termek/igazgyongyeim-a-szavak-melyen-rejlenek-2/

E-könyv:
https://undergroundbolt.hu/termek/igazgyongyeim-a-szavak-melyen-rejlenek-ekonyv/