Kiemelt Szó-kincseink könnyedén 

Zágonyi Mónika: A nyelv és a művészet kapcsolata; megcsillan-e a szavak mélyén a kreativitás?

Azt, hogy a költészeten keresztül gyakran rácsodálkoztam arra, hogy milyen szép a magyar nyelv, többször is említettem már; alkotótársaim műveinek olvasása közben is megfigyeltem jó néhányszor ezt a tényt, és akkor is, amikor én, magam ragadtam tollat.

Tovább
Könyvajánló 

Zágonyi Mónika: Költészetről egyszerűen

“A versírás mesterség, a művészet pedig a lélekben rejlik; az első ismerete, és a második jelenléte teremti a költőt. A szerző – aki maga is elismert alkotó – célja ezzel a könyvvel az, hogy egyszerűen, könnyen érthető formában mutassa be a költészet alapvető fogalmait, technikáit. A hozzáértés sikert jelenthet az alkotónak, ezzel együtt örömteli olvasást a verseket kedvelő közönségének. Ajánlható ez a mű bárkinek, aki olykor tollat ragad, illetve bárkinek, aki szívesen forgatja a versesköteteket.”

Tovább
Könyvajánló 

Zágonyi Mónika: Igazgyöngyeim a szavak mélyén rejlenek…

Régóta foglalkoztat a szavak eredete, kialakulásuk története; gyakran tettem fel kérdéseket ezzel a témával kapcsolatban. Kaptam is néhány választ, de egyiket sem tudtam elfogadni, mert úgy éreztem, nem tudom alkalmazni… valahogy nem éreztem működőképesnek, mert hiányzott belőlük valami számomra fontosnak tartott dolog.

Tovább
Kiemelt Szó-kincseink könnyedén 

Zágonyi Mónika: Költő, költészet, költemény; mi rejlik e szavak mögött?

Van a költő szónak egy általam csodálatosnak tartott meghatározása; manapság sajnos már nem használjuk… A jelenlegi szótárak szerint a költő művész, aki a gondolatait, érzelmeit verses formában fejezi ki. Valamikor, régen a következőképpen hangzott a szó: költész. Mielőtt elmondom, hogyan határozták meg, kitérek egy kicsit a dolog nyelvtani vonatkozására. A költő szó esetében az -ő főnévképző magára a cselekvőre utal; az –ész főnévképző szintén, emellett foglalkozásnevet jelöl, illetve magára a cselekvőre utal.

Tovább