Nagy Ilona: Néma sóhaj…
Ringató dallamot sodor az est, mielőtt szívem aludni tér, s a bokrok tövére szalagot fest holdsugárral a bús déli szél.
Nagy Ilona: Üvegcsend
Szürkére váltott a kék az égen, hangtalan vitte a felleget, csak néha bukott át a fényfehéren egy-egy sugár, de megrekedt,